Tereptárgyakról néhány gondolat

Emlékszem, amikor jó pár éve nagyszerű 40k csatát vívtunk egy fehér asztallapon, amin néhány üres konzerves doboz és egy kiöregededett számítógép tápegység szolgáltatta a terepelemeket. Előbbiek prométheum-tartályok voltak, az utóbbi pedig az üzemcsarnok, a félelmetes ventillátorral az oldalán. A fehér asztal miatt téli gyártelepnek hatott a szegényes, festetlen berendezés, és rendkívül élethű képeket tudtam készíteni a csatáról.

Általában azonban ennél kicsit izzasztóbb természetes környezetbe helyezni seregeinket, pláne, ha történelmi játékokról van szó. Az elmúlt időszakban sokat töprengtem és dolgoztam ezen a kérdésen, amit röviden összefoglalok ebben a posztban.

Hogyan festettem ki Mózest

Még hajdanában vásároltam féláron egy Gandalfot, hogy Mózesnek használjam a seregemben, s családi nyomásra most jutottam el odáig, hogy ki is fessem.

Hosszas keresgéléssel próbáltam jó koncepciót találni, míg végül felleltem egy illusztrációt, amely se nem összevissza-csíkos, se nem hófehér ruhában ábrázolja az öreg prófétát, ez a színvilág tetszett a legjobban, úgyhogy ennek gyürkőztem neki. A palást azonosíthatatlan barnásvörös jellegét meg sem próbáltam, de a "sál" barnája és az alsóruha színei tetszettek. A furcsa vöröses narancs végül a figura köpeny alatti pulóverén mutatkozott meg kicsit, élénkebben, mint elsőre terveztem.