A héten pár napra szerelmemmel Zala megyébe látogattunk. Megnéztünk néhány múzeumot, és shoppingoltunk kicsit, közben pedig a misefai kastélyban töltöttünk két éjszakát. Ennek könyvtártermében a bőséges vacsora utáni szieszta során felfedeztem egy nagyon érdekes könyvet.
forrás: muzeumbarat.hu |
Szóval, a tanár úr könyve több, mint hatvan éve íródott, mégis korszerűnek mondható, és érdekes olvasmány - habár a szövegből kicsit kilógó kifejezésektől, mint a "felszabadulás utáni évek" meg az "imperialista nyugat", döcögősen olvasható az elején, ezeket azonban akkortájt, szakmai felkészültségtől függetlenül, kötelező volt használni, tekintsünk most ettől el, és maradjunk a szakmai tartalomnál.
A kötet vastag, akadémiai stílusban megírt, és szinte beszerezhetetlen, ugyanakkor mégis érdemes utánamenni, és valamelyik könyvtárból kikölcsönözni. Részletesen tárgyal minden magyar várat, legyen akár jó állapotban fennmaradt, akár éppen csak a talajból kikandikáló fal-alap, és behatóan elemzi még a lőrések kialakulását és változását is, a lakótornyok formavilágával, a falvastagság a tűzfegyverek fejlődésével arányos eszkalációjával és a külső védművek sokasodásával egyetemben. Röviden szólva: amit a várépítészetről tudni kell, az ebben a néhány száz oldalban alaposan ki lett vesézve.
Számomra a tulajdonképpeni első fejezet magva a legizgalmasabb, egy kb. 25 oldalnyi rész, ahol a prof a várak "evolúcióját" elemzi, világviszonylatban összehasonlítva az ősi sumér, egyiptomi, közel keleti várakat ír, kelta, gall erősségekkel, s néhány, igen figyelemre méltó következtetésre jut, amelyekről én is szeretnék majd írni néhány rövid gondolatot a közeljövőben. Sajnos a kötet szinte beszerezhetetlen, az antikvarium.hu tart ugyan belőle, de ötezer forint körüli áron, amennyit azért nem ér meg szerintem, de könyvtárakból biztos kölcsönözhető. Én lefotóztam, amire szükségem volt belőle, feldolgozása folyamatban. :) Megjegyezném, hogy a szöveg tele van hivatkozásokkal, példákkal, akkor frissnek számító régészeti feltárások eredményeivel, és persze rajzokkal, vázlatokkal, amelyek az eligazodást segítik, tényleg nagyon alapos, bőséges kutatási anyag, ha valaki szeret wikipédia-búvárkodni. Én is azért haladok vele lassan, mert oldalanként van 5-10 ellenőrizendő hivatkozás, amiknek utána kell nézni, el kell olvasgatni azt is, hogy képben legyek.
És egyébként a keszthelyi hintómúzeumban is jártunk, ajánlom mindenkinek, nagyon szép és érdekes kis gyűjtemény, plusz meglepetésemre tartalmaz egy bronzkori harci szekér rekonstrukciót, amibe teljesen gyanútlanul futottam bele. Ennek hatására tervezek egy harci szekeres cikket is a jövőben, Ha arra jártok, szaladjatok be, szerintem megéri.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése