Rogem Hiri rejtélye

Úgy döntöttem, amíg a seregek építésével nem haladok, egy kis misztikus rejtvényfejtésre hívlak benneteket, hogy addig se unatkozzatok. Természetesen, a blog témájához hű maradva, ezúttal is bibliai tájakon járunk, egészen konkrétan a ma Izrael területén fekvő Golán-fennsíkon.

Talán nem tévedek nagyot, ha azt gondolom, kevesen hallottátok eddig a Rogem Hiri nevet. Persze tudom, mindig vannak, akik nem csak hallották, de ettek is már olyan, nagy krumplival, nagy kólával, de a többség számára valami újat mondok. Még akkor is, ha a Rujm el-Hiri, vagy a Gilgal Refaim neveket használom, Ezek mind ugyanazt az ember által épített, de tisztázatlan eredetű és célú építményt jelentik: "Szíria Stonehenge-ét".

A cikk elején amennyire csak lehet, igyekszem tényszerű lenni, a különféle teóriákat pedig a végére hagyom. Ha úgy látjátok, a kommentekben lehet véleményezni, állást foglalni, és további információt megosztani, hiszen egy ilyen cikk keretében nem törekedhetek teljes pontosságra és részletességre. Nézzük tehát először, mi az, amit biztosan tudunk.

Rogem Hiri (engedelmetekkel innentől ezt a nevet használom) 16 kilométerre keletre fekszik a Galileai-tótól, egy néhány száz dolmennel telepettyezett fennsíkon. Komolyabban foglalkozni vele csak 1968-ban kezdtek, amikor két zsidó amatőr régész, Shamarya Gutman és Claire Epstein katalógusba vették a hatnapos háború után. Hogy korábban miért nem tárták fel a környéket évszázadokig gyarmatként kezelő népek, például a britek - ez rejtély számomra.

A több, mint 42.000 bazaltsziklából felépülő, négy koncentrikus falból álló építmény legnagyobb körének 150 méter az átmérője, és 3,2 méter a falvastagsága, mindehhez 2,4 méteres magasság társul. A belsőbb falak egyre kisebbek, míg az egész közepén egy 4,6 méter magas, húsz méter átmérőjű, apróbb kövekből épített halomsír található. A falak nem mind teljes körök, a legbelsőbb például éppen csak egy félkör, és nem is szabályos, vagy akárcsak bámulatos pontosságú. A koncentrikus falakat itt-ott harántfalak kötik össze, a legkülső körökön pedig nagyobb "beöblösödések", hiányok vannak, melyeket néhányan bejáratoknak vagy kapuknak titulálnak, nem vezetnek azonban sehová, maximum hosszabb-rövidebb belső terekbe, amelyeket azonban masszív falak zárnak el Rogem Hiri további részeitől.

A halomsír alatt egy nem túl nagy, kb. 2 méter belső átmérőjű "kripta" található, azonos anyagú, csak nagyobb szikladarabokból kirakva és befedve. Itt tártak fel ugyan csontokat és néhány tárgyat - például egy ókori világítóeszközt - de szabályos sírhelyet, "kulturált temetkezési formát", már elnézést a parakronizmusért - nem találtak. Egy kutató úgy fogalmazott, a talált csontokat valószínűleg később, a természetes bomlás után rakosgatták kupacba, és nem valakinek a testének elhantolása során kerültek a földbe. Kincseket, nyakékeket, díszes fegyvereket vagy bármit, amit egy főúr vagy király sírjában fellelhetőnek gondolnánk, nem találtak, a korábban említett lámpácska a kutatók szerint egy későbbi sírrablóhoz tartozhatott, aki itt felejtette felszerelését. Ez magyarázatot adhatna, miért nincs semmi értékes a sírban - tegyük hozzá, nagyon aprólékos munkát végzett, ha még egy fél pár fülbevalót sem felejtett itt, miközben a lámpáját elhagyta. Na mindegy.
Még egy apró érdekesség. A területet feltáró kutatók szerint maga a sír a körök közepén kb. ezer évvel újabb, vagyis későbbi, mint a falak maguk. Hogy ezt mégis miből következtették ki, arról sejtelmem sincs, hiszen a köveken nincs gyártási dátum, ráadásul szénizotópos kormeghatározás köveknél nem működik. 

A fentiekből - pláne a képeket megnézve - jól látszik, hogy Rogem Hiri nem volna túl alkalmas erődítménynek. A védők nehezen mozoghatnának benne, a falakon - amelyeken amúgy nem látható sehol kapu vagy más, normál bejutásra szolgáló, "logisztikai entrance" nyílás -  való átmászás azonban egyáltalán nem volna lehetetlen a támadók számára. Ráadásul a régészeti kutatások nagyon-nagyon kis mennyiségben találtak bármilyen használati tárgyat az építmény területén vagy közelében - ez pedig több száz katona tartós állomásozása, berendezkedése esetén nagyon valószínűtlen lenne.

A régészek ezért ezt az eshetőséget kizárják, és más rendeltetést feltételeztek Rogem Hirinek. Gondot okoz azonban, hogy a Közel-Keleten nincs hasonló építészeti technikával emelt építmény. A Golán-fennsík dolmenjei néhány nagyobb kődarabból állnak, nem egy dömpernyi "apróból". Persze ezek az aprók is megvannak 500-1000 kilósak, de értitek, mire akarok kilyukadni, na.
Felmerült a "gigantikus sír" - elmélet is, miszerint Rogem Hiri az itt élt ősi népek egyik nagy királyának vagy főpapjának végső nyughelye. Vagy akár többnek. De akkor hol vannak a csontok? Alig találtak fél marék emberi maradványt a kriptában, nem kevés az egy kicsit? Ha egy nép a királyait  vagy főpapjait, vagy bármijeit ezzel a technikával temette volna el, miért csak egy ilyen építményt ismerünk? Vagy olyan rövid ideig maradtak fenn, hogy több királyra nem volt idejük?
És mire fel a furcsa temetési szokás? Nos, erre talán választ ad az a nem túl régi teória, miszerint a Perzsiától Indiáig ismert zoroasztriánus dakmák sorába illik Rogem Hiri is. Ez egy nagyon környezetbarát, ősi temetkezési módszer, amikor a halottak testét keselyűkkel etetik fel, s erre az "áldozatra" alkalmas helyeket építenek, ezek a "csend tornyai". Amikor aztán a dögmadarak elvégezték a dolgukat, az emberek a csontokat összeszedik, és elhelyezik a kriptában. Érdekes elképzelés, de arra még mindig nem ad választ, miért nincs elég csont Rogem Hiri közepében - hiszen egy ekkora építményt csak akkor van értelme felépíteni, ha sokáig és rendszeresen használják - ez pedig temérdek csontot sejtetne. Azok azonban nem kerültek elő a feltáráskor.

Sokan feltételeznek csillagászati megfigyelőállomás, vagy naptár funkciót az épületnek. Erre az adhat némi alapot, hogy a központi sírkamra kapuján június 20-án, tehát a nyári napforduló idején pont besüt a nap. A baj csak az, hogy rossz szögben, éppen-csak-hogy. Aki viszont megmozgat negyvenkétezer szikladarabot, körökbe rakja, mert ennyire fontos neki egy adott nap csillagászati jelensége, nem képes egy fok pontossággal pozicionálni grandiózus művét? Állítólag azért, mert nem voltak pontos "építészeti eszközeik." Más esetekben azonban - amiben a Däniken-könyvek tobzódnak - a tizedes pontosságú illesztések és tájolások nem okoztak problémát ugyanezen kor ugyanennyire tökéletlen eszközökkel rendelkező embereinek. Ééértem...

Persze akik kötik az ebet a karóhoz, arra is rámutatnak, hogy van két nagyobbacska kő az egyik fal keleti peremén, amelyek között pont átsüt a nap a napéjegyenlőségek idején. Ami tény, és remek is, de miért kellett ehhez négy kőfalat felhúzni, huszonötezer munkaórával? Nincs válasz.
Végül az "északkeleti kapu" nevű beöblösödés napéjegyenlőségkor éppen a kelő nap irányába néz - megint csak néhány fok eltéréssel, de legyünk jóindulatúak. A "csillagászati kőkor" teória kedvelői szerint ez is a létesítmény asztronómiai tájolását bizonyítja. Sajnos azonban van egy "délkeleti kapu" is, ami egy egészen hasonló beöblösödés Rogem Hiri legkülső falán - ez azonban nem néz semmilyen kitüntetett irányba sem napkeltekor, sem napnyugtakor. Mire szolgált akkor vajon?

És akkor a legérdekesebb, legizgalmasabb része a történetnek. A Biblia, amely a környék több ezer éves krónikája, egy fél mondattal sem említi a helyet, sem semmi hasonlót. Nem ír róla Josephus Flavius sem, aki megint csak egy elfogadott krónikás, és történelmi figura. Miért nem?
Egyesek szerint a hely azonosítható Óg bibliai király sírjaként. A vonatkozó rész így szól:

Mert csak Óg, Básán királya maradt meg a refaiták maradéka közül. Íme, ravatala vasravatal volt; vajon nem Rabbában van, Ammon fiainál? Kilenc könyök a hossza és négy könyök a szélessége, férfi könyök szerint."

-- 5Mózes 3:11

Hát, nem tudom, sem a méret nem stimmel, sem az anyag (még ha egyes fordításokban ez inkább gránit is, mert Rogem Hiri anyaga bizony bazalt).
Szóval, a kérdés igen érdekes, szívesen várom a Ti észrevételeiteket is: mi lehet Rogem Hiri?